A Hold és a filmművészet
szerző: Szántó Sz. Erika
Hívhatták akár Lunának, Szelénének vagy Honszunak, annyi már a XX. század elején is bizonyos volt, hogy a film sem kerülheti el a Hold misztikumát.

Irány a Hold

A Hold megkapó erejét bizonyítja, hogy George Méliés már 1898-ban, alig három évvel az első filmkísérletek után, elfordulva az akkor divatos életjelenetek filmezésétől, leforgatja történetre alapuló Egy méterre a Holdtól (La Lune a un Métre) című filmjét, melyben a műfaj első Hold-utazása lévén, még maga a Hold utazik csinos hölgyként egy csillagász álmába. Nem sokkal később Méliés a filmtörténet első sci-fijébe is belevág Jules Verne Utazás a Holdba című regényének interpretációjával (Le Voyage dans la Lune, Utazás a Holdba, 1902), melynek sikerein felbuzdulva már számos rendező indít filminváziót a Hold ellen: Percy Stow 1908-as  When the Man in the Moon Seeks a Wife (Mikor a Holdbéli Ember feleséget keres) című filmjében  egy fehérruhás szelenita érkezik partnerkeresőbe Londonba, Fritz Lang pedig a tudomány eredményeihez is hozzájárul, amikor holdraszállásról szóló filmjéhez neves rakétaspecialisták segítségét kéri, és megszületik a visszaszámlálás ötlete (Die Frau im Mond, Asszony a Holdon, 1929).
Nemzetközi áramlatot elindítva, a szovjetek is leforgatják- már hangosfilmként- saját űrutazós filmjüket, melyben Sztálin és Vorosilov névre keresztelt rakétákkal hódítják meg a Holdat (Kozmicsenszkij reisz, Kozmikus utazás, rend.: Vaszilij Zsuravljev, 1935), és hogy magyar vonatkozása is legyen a sci-finek, Hollywoodban az első űrutazásról szóló tudományos-fantasztikus filmet Robert Heinlein Rocketship Galileo című regényéből, Pál György irányításával rendezik meg. (Destination Moon, Irány a Hold, rend.: Irving Pichel, 1950) A film érdekessége, azonkívül hogy Pál filmje a dokumentumszerű ábrázolásmód kedvéért szakít a korábbi űropera-hagyományokkal, Webster Philips sminkmester speciális eszköze, mely segítségével először látható a nagyfokú gyorsulás hatása az emberi arcon.

Az előbbi filmre való reflektálásnak és egyben hidegháborús válasznak is tekinthető, az ezután következő Nyebo szovjet (Szovjet égbolt, rend.: Akeszander Kozir-Mihail Karjukov, 1959), melyben a szovjetek űr-teljhatalmukat fitogtatva lövik ki az űrhajóikat a Hold, illetve a Mars felé. A válasz sem késlekedik soká, 1968-ban Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke együttműködéséből megszületik a tudományos-fantasztikum legnagyobb kultuszfilmje, a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey).
A Space Odyssey
A sci-fik sorát folytatva, az 1969. november 14. –i békés holdraszállás sem vet véget a Hold-misztikum kutatásának, és a sötét rejtélyek gyártásának. Az Alfa Holdbázis című brit sorozatban (Space 1999, 1975) például egy kataklizma szakítja el a Holdat Föld körüli keringéséből a felszínén működő holdbázis személyzetével együtt, 1995-ben pedig elkészül az Apolló 13 drámája (Apollo 13, rend.: Ron Howard), mely annak a három szerencsétlenül járt asztronautának a történetét meséli el, akik az Apollo-13 űrprogramban a Holdra szálltak volna.

Magyar Hold

Pál Györgynél szorosabb magyarországi vonatkozásban Reisenbüchler Sándor két animációját lehet megemlíteni: a sokat díjazott, 1968-as A Nap és a Hold elrablását, mellyel a szerző egyben új stílust és új nyelvet is teremtett az animáció világában, és az utópisztikus látomást megjelenítő Holdmesét (1975), mely egy, a földi életet befolyásoló, holdűrhajó útjáról számol be.

A hatás

Az animáción és a tudományos-fantasztikumon kívül, absztraktabb megközelítésben, de a Hold bűvkörébe kerültek a filmművészet más területei is. Asszociációs láncot elindítva
Bertolucci 1979-ben rendezi meg A Hold című filmjét (La luna), melyben egy opreaénekesnő és kamaszfia Ödipusz-komplexustól sem mentes, problémákkal terhes kapcsolatát állítja központba, Fellini utolsó filmjében, A Hold hangjaiban (La voce della luna, 1990) pedig egy elmegyógyintézetből szabadult ártalmatlan bolond szemszögéből láttatja a világot.


Ajánló: Ember a Holdon (1999)

Rendező: Milos Forman, főszereplők: Jim Carrey, Danny deVito, Courtney Love

Milos Forman filmje Andy Kaufman amerikai komikus életét mutatja be Great Neck-ben (Long Island) töltött gyermekkorától - amikor "láthatatlan" közönség előtt lépett fel -, egészen a tüdőrák egy ritka fajtája okozta haláláig. A film második része Kaufman pályafutásának kudarcairól szól, arról az időszakról, amikor kissé túl messzire merészkedett. A pankrációhoz való kötődése - amely az évtized egyik legnagyobb szórakoztatóipari svindlije volt - még azokat is elfordította tőle, aki a legtovább kitartottak az előadó mellett.