| | | | | Bűn képekben |  szerző: Tóth Tamara |
A bűn elkövetése egy erkölcsi előírás megszegése, nem azonos a bűncselekménnyel. Kultúrák és vallások más-más szemléletet alakítottak ki arról, mit is neveznek bűnnek.
 Hatalmas különbséget találunk Nyugat és Kelet népeinek értelmezései között. Nyugaton, aki bűnt követ el, legtöbbször a törvényt is áthágja, Keleten viszont sokkal inkább az emberek egymás közötti kapcsolatára vonatkozik, illetve isten és ember viszonyában nyilvánul meg. A bűn fogalma végigvonul a kultúrtörténeten, szimbolikus-mitikus formákat öltve. Jelen írásban a képzőművészeti ábrázolás változatos tárházából szemezgettünk.
Az eredendő bűn fogalmát mindenki ismeri. Az Isten saját képére teremtett emberek a Sátán befolyására ettek a tiltott gyümölcsből, így önként választották a rosszat, és el kellett hagyniuk az Édent. Az első emberpár vétkével a bűn az egész földön elterjedt. Ádám és Éva képi ábrázolása az egyik leggyakoribb téma a képzőművészetben, korstílustól függetlenül találkozhatunk velük. Az alma pedig mindenhol egyértelműen a bűnbeesés szimbóluma. Néhány nagyon és kevésbé ismert alkotó: Dürer, Jan van Eyck, Marc Chagall, Lucas Cranach, Molnár C. Pál, Patkó Károly.
Az első gyilkosság, vagyis Káin és Ábel ábrázolásával is igen gyakran  találkozhatunk múzeumi barangolásaink során Tiziano, Chagall, José Vergara, Magyari Márton. A bibiliai témáknál időzve nem hagyhatjuk ki Bábel pusztulását sem. A bűnös város többek között az isten elleni lázadást szimbolizálja, máshol a pogányság, a gőg és minden földi hatalom megtestesítője. A katolikus vallás a bűnöket súlyosság szerint osztályozza, a bocsánatos bűn az a kategória, amit gyónással és vezekléssel jóvá lehet tenni. A halálos bűn pedig a Tízparancsolat bármely pontjának megszegése. A hét főbűnről azt kell tudni, hogy mindegyikhez egy-egy főerény is társul, ellensúlyozásként. A paráznasághoz a tisztaság, a falánksághoz a mértékletesség, a kapzsisághoz a jótékonyság, a lustasághoz a szorgalom, a haraghoz a megbocsátás, az irigységhez a szívélyesség, a gőghöz a szerénység. Az Ószövetség változatos nyelve több mint 20 kifejezést használt a bűnre, és ezt az Ószövetség is előszeretettel vette át.
A középkor leghíresebb „bűnös” festménye Hieronymus Bosch nevéhez fűződik. A művészettörténet vitatott alakjának művei tele vannak  szimbólumokkal, amelyek közül máig sem sikerült az összeset megfejteni. A kép teljes címe A hét főbűn és a négy végső dolog. Ez utóbbi a halál, az ítélet, a pokol és a mennyország. Teljesen más szemszögből dolgozza fel a témátHendrik Goltzius és Jacob Matham. A hét főbűn rézmetszet sorozatuk a 16-17. század fordulójáról származik, és a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg. Allegorikusan jelenik meg a hét főbűn a strasbourgi székesegyház nyugati homlokzatán, és Giotto: Erények és Bűnök című munkájában.
Az állatok ábrázolása a képzőművészetben igen gyakran összefügg a bűnös szenvedélyekkel. Sok esetben az alacsonyabb rendűség, az ember ösztönös lényének megjelenítése, van amikor maga az ördög bújik állati – kígyó, kecskebak – testbe. A Sátán az emberiség egész bűnét megtestesíti, és Dante-tól eredően gyakran ábrázolják három arccal, ami az akkor ismert három földrész jelképe volt. Gyakori megjelenítési forma a béka, amely számtalan bűn megtestesítője lett: paráznaság, kevélység, irigység, eretnekség, fösvénység, igazságtalanság. A lőcsei templom hét főbűnt ábrázoló falképén a fukarságot megjelenítő alakok békaháton lovagolnak. A bagoly nem csak Pallasz Athéné bölcsességét jelentette, a kistestű kuvik halálhírnök, és a bűnözés megtestesítője egyes keleti kultúrákban.
Az állatok után nézzük a növényeket. Az Ázsiában őshonos bambusz akadályt jelent, a bűnök erdejét, amin csak a spirituális hatalom birtokosa, vagyis a tigris tud áthatolni. Kevéssé ismert ábrázolása a bűnnek, a hun fejedelem, Attila alakja. A pogány hunok a népvándorlási hullámmal érkeztek, és zsákmányszerző hadjáratokat folytattak a gyengülő Nyugatrómai Birodalom területeire. A keresztények szemében a barbárság megtestesítői voltak, Attila pedig személy szerint Isten eszköze a bűnben fetrengő Európa figyelmeztetésére.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
