| | | | | A nagyoperák görbe tükre |  szerző: Jakab Judit |
Amikor 1928-ban Bertolt Brecht és Kurt Weill zenés komédiája, a Koldusopera sikert és botrányt aratott, egyik oldalról kommunistának, a másik oldalról burzsoá anarchistának ítélték. Bár mindkét oldal ítéletében volt valami igazság, végül azoknak lett igazuk, akik remekműnek gondolták.
 Bertolt Brecht az 1920-as években figyelt fel John Gay Koldusoperájára, és Csőcselék címmel hozzálátott az átdolgozásához. Az eredeti darab egy klasszikus angol szatirikus játék volt. A mű a korai kapitalizmus üzleti módszereinek komikumba fordított tükre. Hőse az élelmes polgár, aki üzleti társulattá szervezi a koldusokat és a bűnözőket. Ezt az alapötletet felhasználva alkotta meg Brecht a maga vádló erejű színművét, melyben az irónia és a groteszk humor eszközeivel tartott görbe tükröt a fennálló rendszernek.
Ebben a darabban már szerepeltek a Brecht nevéhez köthető epikus színházra jellemző elidegenítő effektusok, a didaktikus feliratok, a vetített képek, a nézőket megszólító színészek, a cselekményt megszakító songok. A cél a közönség elidegenítése volt a látottaktól. Erre azért volt szükség, hogy megszüntessék a beleélés, a katarzis lehetőségét, amely az epikus színház felfogása szerint megakadályozza a nézőt abban, hogy eljusson a tudatáig a darab üzenete.
A darab zenéjének megírására Brecht Kurt Weill-t kérte fel. Weill zenéje, mely a kabarék és a jazz dallamvilágát, ritmikáját ötvözte, nagyon jól illeszkedett Brecht ironikus, groteszk humorú szövegeihez. A színpadi beszédet megszakító ironikus dalbetétek és songok minduntalan emlékeztették a nézőket arra, hogy ezúttal nem a megszokott operai csodavilág elevenedik meg előttük. Brecht és Weill leginkább a romantikus nagyopera elé tartott görbe tükröt. Nem véletlen, hogy a Koldusoperában sokan a Wagner-kultusszal való leszámolást látják.
 A darab ősbemutatójára a berlini Theater am Schiffbauerdamm megnyitásakor, 1928-ban került sor. Az eredetileg Csőcselék címet viselő Brecht-művet végül Háromgarasos era néven tűzte műsorra a színház. (Nálunk leginkább Koldusoperaként ismert, de játszották Háromgarasos operaként is, a legújabb fordításban pedig Filléres opera lett a címe.) Az előadás egy hónapig tartó próbái 1928 augusztus elején kezdődtek meg. A szereposztásnál a magánéleti vonatkozások is szerepet játszottak. Weill felesége, Lotte Lenya kapta Kocsma Jenny szerepét, Brecht leendő felesége, Helene Weigel pedig a bordélyház madámját alakította – volna, ha nem betegszik meg a bemutató előtt.
A darab viharos siker lett, s hamarosan mind Brecht, mind Weill számára meghozta a nemzetközi elismerést is. Azóta a világ minden színpadán játsszák, a magyarországi színházak műsorán is gyakran szerepel. Sikerét talán annak köszönheti a furcsa véget érő történet, hogy ma is éppoly aktuális, mint születésekor. A hazugság és csalás természetessé válása, a hatalom és a pénz mindenek feletti volta, az emberek egymást iránti közönye talán sosem volt annyira igaz, mint napjainkban.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
