| | | | | Egy szerelem három éjszakája |  szerző: Szántó Sz. Erika |
Radnóti Miklós életének utolsó időszaka ihlette film, az azonos című musical továbbélése. A történet a II. világháború nehéz napjaiba vezet vissza, ahonnan bár az egyetlen kiút a költészet, végül mégsem győzedelmeskedhet a jó.
 A Petőfi Színház társulata a hatvanas évek elején döntött úgy, hogy modern zenés darabot készít, szakítva a bécsi operettek mézes-folyós hagyományaival. Az Egy szerelem három éjszakája pedig lehet, hogy épp eme kísérletező kedvnek hála, szerencsés csillagzat alatt született. A darabot Hubay Miklós jegyzi, dramaturgja Ungvári Tamás irodalomtörténész volt, a dalbetétek szövegét pedig híres költő-műfordítónk, Vas István írta.
A történet szerint a tehetséges fiatal költőt, Bálintot katonának hívják be. Szerelmesével, Júliával tölti a bevonulást megelőző két napot és éjszakát. A laktanya küszöbéről azonban visszafordul. Ellenszenve és életösztöne erősebb a félelménél. Egy idős festőbarátja rejti el őt egy francia fiúval együtt, akinek szintén bujkálnia kell. Itt módja van Júliának is titokban meglátogatnia. A szerelmesek azonban nem lehetnek együtt sokáig. A rendőrség letartóztatja a leányt röpiratok terjesztésével vádolva. Bálint azt hiszi Júlia elhagyta és önként jelentkezik. Többé nem tér vissza, életét veszti. Szellemi hagyatékát - utolsó versét - három bajtársa, a "három királyok" hozzák meg, de gyarló emlékezetük kihagy, és hiába próbálják átadni a végső üzenetet, a hosszú úton hazafelé elfelejtették.
A musical sikerének köszönhetően a filmváltozat Révész György rendezésében 1967-ben készült el. A történetben annyi a különbség, hogy a színpadon csak mellékszereplőkként megjelenő „háromkirályok” (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a filmváltozatban mintegy az antik drámák kísérő-magyarázó kórusaként követik a főhőst. És nem is akárhogyan, a három figurát ugyanis a film- és színművészet három nagy alakja: Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Darvas Iván testesíti meg.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
