| | | | | Zenébe oltott hatalom | a himnuszok dicsősége
 szerző: Plecskó Edina |
Egy adott ország állampolgáraiként, a nemzetünkhöz való emocionális kötődésünk és identitástudatunk kifejezésére az anyanyelvünkön felcsengő himnikus énekek szolgálnak a legékesebb példával. A himnuszok hazafias szövegeit felölelő dallamvilág olyan érzelmi többletnyújtásra képes, melynek hatásait egy-egy nemzeti ünnep, világ-vagy sportesemény okán mindenki igazolni tud.
A nemzeti himnuszok egy adott állam alkotmányának hivatalos állami jelképeként szolgálnak, de mellettük az egyes népcsoportok közös  identitásának zenei kifejezését is hagyományosan elfogadják. Ez utóbbira talán legismertebb példa hazánkban a Csanády György tollából 1921-ben született székely himnusz, amely bár évtizedeken keresztül tiltott dalnak számított, mégis hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben és Magyarországon egyaránt – tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a Himnusszal és a Szózattal a Mihalik Kálmán által megzenésített művet. A himnuszok fajtáit gyarapítandó különféle egyházi – Mária himnuszok és verses zsolozsmák –, valamint történelmi dalokkal is bővült e zenék tárháza. Így említhetjük a mai német himnuszra hajazó Haydn komponálta osztrák császári himnuszt, a dallamában ezzel megegyező náci himnuszt; vagy az 1904-ben magyar nyelvre is átültetett, a kommunizmus egyik megmaradt jelképének számító Internacionálét, ahogyan az 1944-ben az ennek helyére került Mihalkov és Alekszandrov kettőse által megszületett szovjet induló is történelmünk részét képezte. Mindezen autentikus dallamok megírására az egyes országok, nemzetek különféle hagyományai és ideológiái predesztinálták őket, s ezek örök, olykor elrettentő szimbólumként állhatnak majd a későbbi nemzedékek előtt.
Nem úgy a magyar himnusz, a szívünkhöz oly kedves és elfogultság nélkül az országok dalai közül az egyik legszebbnek kikiáltható nemzeti dal, amely mind gondolatiságában, mind dallamvilágában nagyszerűt nyújt. Természetesen, az  1823-ban Kölcsey által született mai himnuszunk előtt is léteztek az embereket közösséggé kovácsoló néphimnuszok: a katolikus magyarság számára a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, a reformátusoknak pedig a 90. zsoltár. A Berlioz és Liszt Ferenc komponálta és a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta is nagyon népszerű volt. Az 1844-ben Erkel megzenésítette Kölcsey mű végül 1903-tól válhatott országunk törvényes himnuszává, amely egyfajta imát és fohászt involváló dal méltán képviseli nemzetünket történelmi értelemben és földrajzi határokat átlépve egyaránt. E büszkeséget kifejezendő, 2006-ban Budakeszin felavatták a Himnusz szobrát is V. Majzik Mária jóvoltából, aki egy kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotást hozott lére – ebben egy kör sugarai mentén jelennek meg a vers sorai, közepén pedig egy kétméteres, többmázsás, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | Péniszmonológok 3.
Mikor aludtam el? Mennyi az idő? Mindjárt indulnunk kell. Ó te jó ég... gyönyörű. Remélem, nem fog belém szeretni. Nem mintha nem lenne bámulatos jelenség. >> |
Film >>
 | Rémálombál
Két fajta csoportba sorolhatóak az emberek. Az egyik csoportban vannak azok, akik néznek horrorfilmeket, a másikban pedig azok, akik egyáltalán nem. Ez utóbbi csoport el sem tudja >> |
Színház >>
 | Kutyavilág : Ösztönvilág
Anger Zsolt a szó szerinti filmszínházból csinált színházat ősszel a Bárkában. A játékos Istenkutyafalu történetét ültette át magyar közegbe, magyar szereplőkkel, életutakkal, még az épület is olyan magyaros. Sikeres lehet-e vajon egy ilyen vállalkozás itthon, Magyarországon? >> |
Intézménykritika >>
 | Old Man’s Music Pub
E heti témánk, a férfi kapcsán kézenfekvő ötletként szolgált az Akácfa utcai Old Man’s Pub intézményi felkeresése, amely kezdetben evidens elképzelés azonban korántsem szolgált kielégítő hangulattal. >> |
Könyv >>
 | Poe és A fekete macska
Amikor Poe peremműfajként megteremtette a rémtörténetek alapjait, nem valószínű, hogy gondolt volna horror-thrillerre, horror-fantasyra vagy dark fantasyra. Mégis hatása a mai napig is több síkon érvényesül. Talán, mert a lélek legmélyebb zugaiba hatol be, és a legmélyebben rejtőző félelmeket vetíti ki. >> |
Zene >>
 | 30Y- „A férfi mindig nyer…”
Hangzik a hazai könnyűzene egyik alter zenekarának számában. Ha ez valóban így van, én személy szerint kiegyezek vele. Akkorát nem tévedhetnek. >> |
Híres magyarok >>
 | Latinovits, a Színészkirály
Amikor kitaláltuk, hogy Latinovits Zoltánról írunk, valahogy fel sem merült, hogy napjaink nagyjai közül válasszunk híres magyart, jelen esetben férfit. Mi lehet ennek az oka? Talán nincs ma olyan férfi, aki témánknak megfelelne? Vajon miért választottunk olyan embert, aki azelőtt élt, mielőtt megszülettünk volna? >> |
|
