| | | | | Az István, a király legendájának nyomában |  szerző: Plecskó Edina |
Kevés olyan korszakalkotó magyar művet rejt zeneirodalmunk, amely akkora hatással bírt volna az emberekre, mint az 1983-ban született István, a király. A darab, az akkori történelmi viszonyok keltette hatásával az emberekből közösséget kovácsoló alkotássá vált. E művet új köntösbe öltöztetve látványos show-elemekkel, drámai hús-vér szereplőkkel és modernitást tükröző koncepcióval élesztették újjá.
 Szörényi Levente és Bródy János a hazai musicalirodalom első magyar témájú rockoperájának megírásával elévülhetetlen értékeket hagytak maguk után. Az 1983-ban, a Királydombon tartott ősbemutató lehetőséget adott alkotói kiteljesedésük realizálására, de ennél is magasabb hatásfokkal volt jelen a darabnak az akkori történelmi viszonyok közepette keltett hatása. A Kádár korszak jegyében eltelt '80-as évek ugyanis egyet jelentett az emberek életében nemzeti összetartozás-érzetük és identitástudatuk háttérbe szorításával, így kivált nagy igény volt a történelmi múlt rituális felidézéseit szolgáló darabokra. Jelen esetben ehhez szolgált kitűnő alapul a Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján megírt István, a király, amely igazi, az egyes emberekből egységet képező darabbá fejlődött. Ezt a hatást erősítette az igencsak autentikus és nagyszerűen éneklő szereplőgárda is. A pogány magyarok lázadását eljátszandó, a való életben is örök lázadó szellemiségű rockénekeseket nyert meg magának a mű: így például Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Nagy Ferót. Mellettük többek között Varga Miklós, Berek Kati és Hűvösvölgyi Ildikó hangi kvalitásainak köszönhetően vált nagy sikerré a darab. Az egyik legnagyobb érvényű magyar musical műfaji gazdagságával nem csak a magyar musicalirodalom fejlődéstörténetének, de az ismert körülmények következtében a magyar nép identitástudatának is adózott.
Az immáron negyedszázados múltra visszatekintő István, a király Társulat-féle újradolgozásával többek között a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán találkozhatunk. A Szörényi Levente és Bródy János nevével fémjelzett darabot övező legenda mindenképpen előirányozza, hogy lehet-e létjogosultsága egy ekkora múlttal rendelkező mű újrafogalmazásának. Ezt megcáfolandó indult el a közszolgálati televízió szereplőválogató műsora, a darab rendezésére megnyert Szikora János pedig merész és meglehetősen újszerű elemek színrevitelével tette még erőteljesebbé a változást. A "21. századi" felfogásban megkomponált zeneműben a hagyomány a modernséggel ütközik: a színpadon civil ruhák, színes léggömbök és egyéb, teatralitást elősegítő elemek erősítik a rockopera kortárs valóságba kényszerített voltát. Mert harmonikus egységről a cselekmény és kivitelezés tekintetében nem mindig beszélhetünk, jól példázza ezt a léggömbökkel tarkított koronázási jelenet erőltetettsége vagy akár Koppány szerepének átírása is.
A kevesebb tehát tényleg több lehetett volna, ha az új rendezés nem szaladt volna bele a változtatások útvesztőjébe. Az énekesek mindazonáltal kitettek magukért: Feke Pál, Vadkerti Imre, Simon Boglárka és Tóth Attila is felejthetetlen élményt nyújtott, miként a korabeli díszletet megtervező stábnak is dicséret jár.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
