címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       High School Musical 3.
szerző: Baranyai Richárd
Három... Nos, úgy kezdődik mint egy akciófilm, már most mozgalmasabbnak tűnik, mint az előző kettő együttvéve...

Majd a kosármeccs közepén elindul a tánc és az ének. Értem én, hogy ez musical, de most a győzelem a lényeg, vagy a dal.
Valamikor a cikk írásának félidejében beszélgettem egy kedves ismerősömmel, mondtam is neki: "Úgy érzem mire a végére érek keresek valamit ami tompa, mert ha azzal követek el harakirit az jobban fáj, és a fájdalom talán megtisztít." Már ebben sem reménykedem...
Minden kúlabb lett a filmben, a hangulat (pörgősebb, olyan, hogy is mondjam, step-up fílinges) a csinibaba, a csinibaba cuki Mustangja, ami hogy-hogynem Honda lett (a tuningmániások keleti kocsi igényeihez mérten), és még a kosármez is. A jelenetek monumentálisabbak, a jelmezek csillogóbbak. Ez talán elég is lesz?
Mit adnak a felsőbb hatalmak, csak nem tényleg hip-hoposabb lett az egész? Uraim? Mi történt? Haladni kell a trenddel?

Előzetes tipp az első húsz perc után: Az osztály összefog, mert mégiscsak ez az utolsó év. A megszokott intrikus most hamarabb beáll majd a sorba, érezvén a csapatszellem erejét. A szerelmespár összerúgja a port azon, hogy különböző irányokba indulnának, majd rájönnek, mennyire szeretik egymást. A Juliard fölvesz mindenkit, akit kell. A pár ugyan két különböző egyetemre nyer felvételt, de a teljes távolság 32,5 km-re van egymástól. A végén elmaradhatatlan nagy monológ, majd tömegjelenet. Oké, a fiatalabbak "beavatása" poénosra sikeredett, a szigorú tanerő pedig fölengedett kissé. Ez már-már kellemes emlékeket ébresztett bennem. Persze más emlékek is előmásztak memóriám poros, hátsó szegletéből. Lássuk csak, honnan is ismerős nekem a lerobbant tragaccsal küzdő, végzős főhős, akinek aktuális legszebb álma az, hogy csodás hot-rodot varázsoljon a négykerekűből? Nem emlékszem, remélem valaki kisegít majd ebből a zavarból...
Kedvenc mondat: ... felejtsétek el a kijelzőt (amin számok vannak) csak a számok számítanak...

És az összes együtt: tudom, tudom, így is hosszúra nyúlt, úgyhogy gyorsan összegzem. A filmek a maguk kategóriájában egészen élvezhetőek, az öngyilkossági szándékomat leszámítva. Megfigyelhető a trilógiában egyfajta fejlődés, a gyermeki, naiv bájtól a kissé komolyabb, végzős hangulatig. Jól is van ez így, a három filmen pont el lehet evickélni 14-17 évig, feltéve, hogy fogékony rá az ember gyermeke és nem kemény utcagyereknek képzeli magát. A filmek hozzák az amerikai musicalek egyszerűségét és báját, ráadásul olyan szinten, hogy néha még az én kérges szívem-lelkem is megmozdult (Bár ez lehet csak a cikk késése miatti félelmem eredménye). Ajánlom tehát mindenkinek, aki szeretné kisütni az agyát egy-két órára, mert az énekhangok valóban jók, a koreográfiák szintúgy élvezhetőek. Tehát kijár a filmeknek az "egyszeri kikapcsolódásra alkalmas" stempli.



KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
  High School Musical avagy daloljuk végig a középsulit 1.
  High School Musical 2.


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó