| | | | | Ghost in the Shell – A szellem diadalmenete |
|
Vörösmarti Bence írása
Kicsiny hazánkban a keleti blokk tagjaként nagy érdeklődésre tarthat számot bármilyen sci-fi jellegű mű. Szigetországi barátaink amúgy is híresek technikai iránti szeretetükről, így vessünk egy pillantást ilyen témájú alkotásaik felé.
 A jövő embere gyorsabb, erősebb, pontosabb. Az orvostudomány és a technika diadala által már nem tudja magát a mai fogalmakkal embernek tekinteni, géptestű, agyában annyi a számítógép, hogy kutatni kell közte a neuronokat. Ahogy a kiber-agyak fejlődnek úgy terjed a bűnözés egy új, ijesztő formája is: az emberi tudat feltörésével átírt emlékek, és személyiségek világa. Ugyan az áldozatok könnyedén szembesíthetők: amit magukról hittek nem felel meg a valóságnak, de emlékeik örökre elvesznek. Itt az emberi tudat másolása a tabuk tabuja. Lehetséges és költséges vállalkozás, de még senkinek sem sikerült tökéletesen. Ebben a környezetben főhősünk Kusanagi Motoko egy félig legális kormányügynökség tagja. Feladata olyan személyek likvidálása, kiknek tevékenysége az államérdeket sérti. Amikor a hírhedt tudat-hacker, a Bábmester elfogásával bízzák meg, még azt hiheti, ez csak egy rutinmunka lesz. Ám ahogy egyre közelebb kerülnek a hackerhez, úgy erősödik benne az érzés, hogy választ kaphat lelke legmélyébe száműzött kételyeire.
A történet eredetijét egy képregény szolgálta. A japánban megjelent; azóta  Amerikában is elérhető Ghost in the Shell (Mobile Armored Riot Police) 1991-ben került kiadásra. Alkotója Shirow Masamune művésznevű titokzatos alkotó Japánban szokatlannak számító módon került a képregényekkel kapcsolatba. Az Osakai Művészeti Egyetemen tanult olajfestészetet. Első képregényét teljesen egyedül alkotta barátai amatőr magazinjába. Már ez a műve felkeltette egy híres japán kiadó elnökének érdeklődését, aki rögtön felajánlotta: publikálja. Ez a tekintélyelvű Japánban meglepő dolognak számít. Shirow azóta is töretlenül alkot, és nagy népszerűségnek örvend. A Ghost in the Shell 1991-es kiaását követte a Ghost in the Shell 2: Man/Machine  Interface (2001) és a Ghost in the Shell 1.5: Human Error Processor (2003). Munkásságát jellemzi a kísérletező kedv, a gazdag színes ilusztrációk, a helyzetkomikummal közelivé varázsolt szereplők, a rendőri vagy katonai szerv tagjaként szolgáló női főhősök, a filozofikus komoly kérdések, könnyed tálalása. Nem von le tanulságokat, hagyja, hogy a felvázolt részletes világ magáért beszéljen, és nem engedi, hogy olvasói távolságtartással kivonják magukat a hatása alól. A technikai és politikai hátteret megteremtő lábjegyzetei nem egyszer 30-40 oldallal megtoldják művei angol kiadásának méreté.
Ironikus módon a film készítésében Shirow Masamune nem vett részt. Így a rendező, Oshii Mamoru majdnem szabad kezet kapott. A történet vezetésében sokkal nagyobb súlyt fektetett a mögöttes kérdésekre. A képregény története nagymértékben meg lett vágva. Sokkal komorabb, melankolikusabb mű született. Ezt úgy éri el, hogy Oshii hadnagya nyugtalanítóan egyáltalán nem pislog, s mikor a hob bi - a búvárkodás - bemutatására kerül sor, akkor sem a trópusi halak színkavalkádja kerül előtérbe, hanem egyfajta klausztrofóbikus, borzongató érzés. A rendező munkásságának egyik kiemelkedő alkotása ez az akciófilm, melyben az események meglepően komótosan haladnak. Sokak szerint ez az első japán rajzfilm, mely sikeresen meghódította az amerikai filmnézőket (majd azon keresztül a nemzetközi véleményt), és nem csak szűk körben tarolt. Jelentősen közreműködött abban, hogy 2006-ban az animációs film kategória megszületett az Oscar díjak sorában. Technikai háttere is figyelemre méltó. Ez volt ugyanis az első olyan animációs film, mely a számítógépes és hagyományos grafikát koherensen ötvözte, lehetővé téve ezzel, hogy később megszülessen a Chihiro Szellemországban mindenfajta kézi grafika nélkül. Viszont, aki a hírhedt japán felvilágosult, merész, szabados mentalitást várja Oshii Mamoru filmjeitől, csalódni fog (az inkább Shirow asztala). A nálunk is ismert Oscar díjas Miyazaki Hayao szavaival élve: Inkább filozófus, mint mulattató. Egyedi hangulatához sok köze volt még a „Japán John Williams”-nek, Kawai Kenjinek, aki a mű zenéjéért volt felelős, neve számos más film kapcsán vált ismertté. (Ranma ½, Death Note, Tsukihime, Fate Stay Night, Ringu 1, 2). Esküvői dalt idéző főcímzenéje többször visszatér, ami aztán teljes hipnózisba ringatja a nézőt
 A magyarországi közönség ugyanakkor, a szaksajtót és az anime-rajongókat leszámítva egy unott ásítással ment el a film mellett. Jól jelzi ezt, hogy a hivatalos jogtiszta megjelenésre igencsak sokáig kellett várni. Aztán minden átmenet nélkül leadta a magyar királyi TV 2004-ben, népszerűsítette a második részt a Titanic fesztivál 2005-ben, majd 2006-ban a DVD kiadással egy időben került végül a vászonra, mára pedig a Music TV vetíti folytatásait, a GITS: Stand Alone Complex című sorozatot. Mondhatnánk megérte várni.... de azért legközelebb jobb lenne haladni a világgal. A történet szerelmesei még türelmesen, bizakodó szemekkel a jövőbe tekintve várják a képregény változatot.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
