| | | | | Kabaréra várva- Godot Dumaszínház |  szerző: Tóth Tamara |
A Godot Dumaszínház nagy hagyományokat szeretne követni, olyan neves elődök nyomába lépni, és munkásságát folytatni, mint Nagy Endre kabaréja vagy Hofi Géza utánozhatatlan humora. Ezek közül se előbbit, se utóbbit nem sikerül teljes mértékben megvalósítania az elterjedőben levő stand up comedynek. Az ok elsősorban a műfaji különbségekben és a színpadra állítás megoldásában rejlik, de a humoristák tehetsége, képessége is sok mindent befolyásol.
Gyors visszatekintést kell tenni a Nagy Endre-i hagyományokra, ami rámutat, hogy a két szórakoztató műfajt össze sem lehet hasonlítani. Nagy igazi irodalmi jelenség volt, aki a magyar kabaré sajátosságát hozta létre. Az ő munkái az  irodalmi értéket, a humort és a politikai reflektálást ötvözték, és gyakori eszköz volt a szatirikus tálalásmód. Élőszó alkotja a mai stand up comedy-t is, de a valódi rögtönzésnek a nyomát is alig lehet megtalálni. A fellépések az improvizáció hatását keltik, de a legtöbb esetben a természetesség elmarad, és az előadásmód hiányérzetet hagy maga után. Persze a kabaré nem állhat csupa rögtönzésből, hiszen a háttérben megszerkesztettség húzódik, sőt Nagy Endre idejében a műfaj még a bölcs, szórakoztató párbeszéd élményét adta a kávéházak közönségének. Ma elméletben szintén interaktív dialógusnak kell kialakulnia a humorista és a nézők között, de a gyakorlatban ez néhány mondatban kiapad. A régieknél az egész felépítés is más volt, hiszen nagy költők és írók lelkesen alkottak humoros egyperceseket és tréfákat, amiket aztán Nagy Endre feldolgozott, és beépített a műsorába. A kabaréköltészet akkoriban az egész nemzedéket megihlette.
A Godot-ban egymást követő humoristák lépnek fel, akiknek mindössze egy szál mikrofonuk és a humoruk áll rendelkezésre a közönség szórakoztatására. Közben pincérek jönnek-mennek, az emberek pedig táplálkoznak. A helyiség zsúfolt, füstös és levegőtlen, aki pedig azt hiszi, hogy szerencsés, mert az ajtó közelében ül, előbb-utóbb meg fog fázni, ráadásul a színpadra rá sem lát, mindössze egy tv képernyőjén keresztül követheti az eseményeket. A fellépők száma igen sok, és legtöbbjük Fábry Sándor kétes értékű munkásságában működött közre hosszabb-rövidebb ideig, vagy a műsor felfedezettjeként lépett tovább. A fellépőkről csak saját benyomás, és személyes élmény után ítélünk, nem egyetlen tévés megnyilvánulás alapján. Aranyosi Péter a vidékről indult humorista sablonja, aki nagy dumájával átvészelte a középiskolát, majd világjáró tapasztalatai bőséges alapot adnak a stand up-hoz. Tényleg hihetetlen, hogy külföldön ennyi kaland megesik az emberrel, de fogjuk rá, ezt még el lehet hinni. Sokak kedvence vagy éppen legellenszenvesebb alakja Badár Sándor. Több fórumon is színésznek nevezik, hiszen megfordult néhány nevesincs alkotásban, de ennek a titulusnak az elvitatása nem tisztségünk, bízza mindenki a saját ízlésére. Badár nagy dobása egyébként a vasutas múltja, ami fellépései témáinak zömét is adja, de valószínűleg arra még nem jött rá, hogy az a bizonyos gyakori kötőszóhasználat fordítottan arányos a szellemi értékek felszabadulásával. Vagy csak azt hiszi, ezzel tényleg kielégíti a humorra vágyók éhségét. Badár Sándor történetét egyébként pont elég egyszer meghallgatni, mert ha legközelebb is összefutnunk vele egy Dumaszínházas estén, garantáltan visszatérő elemeket fedezhetünk fel szép számban.
A tapasztalatok azt mutatják, hiába az életkorral járó előny, a fiatalok valahogy inkább magukénak érzik a stand up-ot, és ebből adódóan nagyobb műfaji érzékenységgel is űzik, tehát a közönség felé áradó humor is valóságosabb és szórakoztatóbb. Köztük van például Beliczai Balázs, akinek egyik ismertető jele, hogy több mint félszáz híres ember hangját tudja utánozni, ami fellépései nagy részét kiteszi. Ez pedig az a fajta tehetség, amit akár másodszorra is élvezettel figyelünk. A nagy kedvenc kétségkívül Kovács András Péter, aki jogászként végezett, és anno írói ambíciói is voltak. Népszerűségét nagy valószínűséggel kedvező külső adottságainak is köszönheti, legalábbis a hölgyek körében. Az ő humorára és fellépéseire még viszonylagos spontaneitás jellemző, és amikor átadja helyét a pici emelvényen, felsóhajtunk, hogy bárcsak az ő része lett volna a leghosszabb.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
