| | | | | Ferenczy Béni és Ferenczy Noémi |
|
119 éve, 1890. június 18-án született Szentendrén Ferenczy Béni és Noémi, két kiemelkedő, Kossuth-díjas képzőművészünk. A testvérpáros a két világháború közötti magyar művészet tagadhatatlanul legjelentősebb alakjai.
 ApjukFerenczy Károly, a nagybányai iskola vezéralakja, anyjuk Fialka Olga festőművész volt. Az ikrek hat esztendősek voltak, amikor a család Nagybányán telepedett le. Az otthon intellektuális légköre, a jó könyvtár és a remek festmények mellett a két gyermek fejlődésében meghatározó volt a sok utazás, melyek során tanulmányozhatták az európai építészet emlékeit, a képtárak gyűjteményeit. 1911-től Noémi Párizsban tanulta a kárpittervező mesterséget. Lázasan dolgozott, s hamarosan már saját elképzeléseinek megfelelően változtatott is a tanult eljárásokon.
Ferenczy Noémi
Az ikrek munkásságának tengelyében az ember állt. Ezt Ferenczy Béni plasztikája az egyéniség irányába bontotta ki, míg Noémi a típus felé hajlott. Munkásságának egésze a részletektől a monumentális formákig, a natúrától a tiszta dekorativitásig terjedt. Korai kárpitjait vibráló színek tarkítják, később egyenlő fényerejű felületei pasztelles harmóniát adnak műveinek.
Elsőként ő is a család Ernst Múzeumi közös kiállításán mutatkozott be  1916-ban, majd édesapja 1918-as emlékkiállításán mutatta be kárpitjait, terveit. 1920 és 1930 között Erdélyben tartózkodott, de többször járt külföldön (Bécsben, Lipcsében, Rómában, Belrinben). Rendszeresen részt vett a nagybányai tárlatokon, 1925-ben testvérével közös kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, majd egy évvel később Kolozsváro Ziffer Sándorral.
1927-től a harmincas évek közepéig férjével együtt Brassóban élt, majd végleg Budapesten telepedett le. Külföldi kiállításain nagy sikert aratott kárpitjainak jelentős része vásárlások révén külföldre került. A harmincas évek alkotásainak java részét a Fränkel Szalonban mutatta be 1937 szeptemberében. 1940-41-ben készítette el hivatalos megbízásra Nyíregyháza városának Szent Istvánt ábrázoló 10 négyzetméteres kompozícióját. 1945-től az Iparművészeti Főiskolán tanított, 1948-ban Kossuth-díjat, 1952-ben érdemes művész címet kapott. 1957. december 20-án Budapesten halt meg.
Ferenczy Béni
Ferenczy Béni 1907-től Iványi-Grünwald Béla és Réti István tanítványa volt Ferenczy Béni művei
1923-as Térdelő férfi című plasztikáján a primitív és expresszionista irányzatok hatása érződik, 1928-ban Egon Schiele síremlékét készítette el Bécsben. Moszkvában akvarelleket és plaketteket készített, köztük a konstruktivista Pjatiletkát (Ötéves terv). A nagybeteg Ady című érme után számos művészről készített plakettet. Bécsi korszakában női és fiú aktokat készített, Szerelmespár című alkotása a dinamikus egyensúlyt testesíti meg. Nagyszerű grafikáin főként feleségét ábrázolja, köztéri szobra Gyulán a Petőfi-emlékmű, utolsó, balkezes művei közül kiemelkedik az Aranykor.
|
Nagybányán, majd a firenzei Scuola Libera, a müncheni akadémia növendéke volt, 1911-től Párizsban tanult. 1914-ben tért haza, 1919-ben Nagybányára ment, majd részt vett a Tanácsköztársaság kulturális tevékenységében. A bukás után Bécsbe emigrált, itt nősült meg először. 1932-től Moszkvában élt, második felesége orosz volt. 1935-től újra Bécsben, majd felváltva ott és Budapesten élt. A második világháború alatt illegális munkát végzett, zsidókat mentett; húszéves fia 1943-ban a Wehrmacht katonájaként esett el. 1946-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1948-ban megkapta első Kossuth-díját, de egy évvel később a dogmatikus kultúrpolitika kényszernyugdíjazta. 1956-ban jobb oldala megbénult, de megtanult ballal festeni és mintázni.1965-ben ismét Kossuth-díjat kapott, 1956-ban érdemes, 1958-ban kiváló művész lett. 1967. június 2-án Budapesten halt meg. Összegyűjtött írásai Írás és kép címmel jelentek meg, kamarakiállítása jelenleg is látható a Nemzeti Galériában. Kisléptékű alkotásaival is nagy szobrászatot hozott létre, s bár egyetlen rendszer sem bízta meg nagy feladatokkal, életműve monumentális hatású.
|
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Vámpír-sors
Hova még? – Prostituálódó média
Etalon a magyar filmművészetben
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
