| | | Kamara-kiállítások a Szépművészeti Múzeumban | szerző: Plecskó Edina |
A Szépművészeti Múzeum 100 ezer műalkotást is meghaladó állandó gyűjteményével a nagy európai művészeti múzeumok közé sorolandó. Ám az intézet nagy gondot fordít arra is, hogy időszaki kiállításai is érdemben szolgálni tudják a látogatók igényeit. Erről tanúskodott a Múzeum centenáriumi – 2006-os – évében indított 6 szériából álló Géniuszok és remekművek kamarakiállítás-sorozata, amelyet sikeres vállalkozásként követett a 2007-ben megvalósult Hundertwasser- tárlat is.
A jubileumi évfordulóra szervezett Géniuszok és remekművek kiállítás-sorozat célja az volt, hogy egy-egy jól ismert festőt más megközelítésből mutassanak be a nagyközönség számára, a témákat pedig rendhagyó módon járják körbe. Konstruktív szándékukat a Magyarországon eddig sosem látott képek bemutatásával erősítették, amely műveket a Szépművészeti Múzeumban fellelhető alkotásokkal egészítettek ki. A sorozat első tárlata Tiziano Madonnát ábrázoló képei köré épült fel. A második, Tengeri csaták nevezetű tematikus kiállítás Veronese, Turner és Kandinszkij nyomán mutatta be a festői látásmód alakulását a reneszánsztól a klasszikus modernitásig. A sorozat harmadik eleme a francia barokk mesterének, Poussin-nek, egy Louvre-ból érkező remekműve köré épült. A negyedik kiállítás alkalmával ismét Tizianohoz tértek vissza, A titokzatos férfi címmel rendezték meg azt a programot, amelynek középpontjában A szürke szemű férfi képmása volt.
A Szerelmes Picasso névvel illetett ötödik kamara-kiállításon a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönzött alkotássokkal kívánták a jeles festő magánéletét bemutatni. A sorozat záró tárlata Győztesek, vesztesek, áldozatok címmel ikonográfiai típusú kiállítást példázott, amelyben Klimt, Cranach és Palazzo egy-egy bibliai ihletésű alkotását állították középpontba A kamara-sorozatok egyéni sikereik mellett összességében is adóztak a képzőművészet szerelmeseinek: nem csak a világhírű külföldi múzeumokból kölcsönzött műalkotások kiállításával, hanem a Szépművészeti Múzeum gyöngyszemeit is egy eredeti struktúrában való bemutatásukkal.
2007-ben Friedensreich Hundertwasser munkásságát átfogóan készítették el azt a kamara-kiállítást, amely az Egy varázslatos különc címet kapta. A Magyarországon többek által is építészként ismert osztrák művész számos más területen hagyott hátra – a kiállításon is megcsodálhatott – elévülhetetlen értékeket: festményei, grafikái, iparművei és környezetvédő attitűdje nyomán realizálódott tevékenysége szolgálnak erre kiváló például. Ő maga leginkább festőnek vallotta magát. Védjegye volt, hogy sosem használt egyenes vonalakat, ezt jól bizonyították a kiállított művek – összesen 36 festmény, 50 grafika, egy papírsárkány-sorozat és 3 kárpit – is. Bennük a színek és formák tobzódását éppúgy megfigyelhettük, mint a látogatók számára egy külön teremben bemutatott, fotókkal illusztrált épületeiben. Művészete a bécsi századforduló világából eredeztethető, forrásait a szecesszió formakincsében és a Wiener Werkstatt munkamódszerében fedezhetjük fel. Pályája során azonban olyan, egymástól távol eső művészeti jelenségek is megérintették, mint a naiv festészet, az informel, illetve Antoni Gaudí építészete. Hundertwasser életében nem csak művészetével, hanem filozófiájával és gondolkodásmódjával, különc viselkedésével is felhívta magára a figyelmet, hiszen az emberi jogok, a világbéke és a környezetvédelem elszánt harcosa is volt. Minden eszközt felhasznált mélyen humanista, az ember és az őt körülvevő környezet harmóniájának megteremtését hirdető életfilozófiájának kifejezésére. E szellemben festékeit is saját maga állította elő, további újítása pedig az a környezettudatos bio WC, amelynek installációját a nagyközönség számára részletes használati útmutatóval együtt állítottak ki. A tárlat teljesíteni tudta a művész munkásságát teljes körben bemutatni kívánó szándékot, színvonalát pedig az eddig felsorolt művek mellett az a film is növelni tudta, melyben a művész saját maga beszélt munkásságáról. A Múzeum kamara-kiállításainak sora természetesen folytatólagos. Meg kell említenünk a Picasso, KIee, Kandiszkij művész-hármas szintén tavaly bemutatott tárlatát, vagy a többek között idén megrendezendő Ferdinand Hodler munkásságát felölő kiállítást is.
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
|
|
|
Szerkesztői levél >>
| 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
| Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
| (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
| Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
| MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
| "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|