| | | Ezer szeretetteljes hazugság- Picasso kalandjai |
|
Vannak filmek, melyeket, ha szóba kerülnek, még évek múltán is egymást túlharsogva idéznek egy-egy társaság tagjai. Ilyen film a Picasso kalandjai is: ezer szeretetteljes hazugság Hans Alfredsontól és Tage Danielssontól.
Az 1978-as svéd szürrealista komédia egyike a termékeny „Hasseåtage”, azaz Hans Alfredson és Tage Danielsson szerzőpáros számos művének (bár Magyarországon csak ez az egy filmjük lett ismert). A film Pablo Picasso életét mutatja be a születésétől a haláláig, számos helyen eltérve a valós eseményektől, azonban mind nagy vonalakban, mind sok apró részlet vonatkozásában tényleges életrajzi, művészettörténeti alapokra épít. A komédiában Picasso élete azonban csak jórészt "alibi", és főként sajátos életszemléletének megjelenítéséről szól. Itt minden előfordulhat, a dadaisták cikizik az avantgarde művészeit, a szürrealisták álmodoznak, és a képzőművészeti felvételi is Spanyolország andalúziai sziklás tájain zajlik. A rendezést is jegyző Danielsson intelligens humorral, szkeccshez hasonló felállással és néhol színpadias berendezéssel jeleníti meg a századforduló környékét. A szerkezet is elég egyedi, a narrátor beszél egyedül svédül (amit magyar nézők feliratozva láthatnak), és a spanyol, francia és angol városokban beszélő szereplők mind csak a népekre jellemző halandzsával motyognak. Így Picasso sem beszél közvetetten, a narrátor némafilmszerűen meséli a látottakat, de a vizuális információk a fontosak. Rengeteg művészettörténeti utalás, kortársakra és idősebb-fiatalabb pályatársra hívja fel a film a figyelmet. Felbukkan Rembrandt, Lautrec, Apollainare, Rousseau, Salvador Dalí; de nem csak művészek hanem történelmi figurák, úgy mint Hitler vagy Churchill. A rokonok és ismerősök kapnak kitüntetett figyelmet, valamint a sok szerető és nő, mellyel a kalandor lelkületű főhősnek dolga akadt. Számtalan leírhatatlanul művészi és páratlanul humoros jelenet tanúi lehetünk, gyönyörű és maximálisan táj- és helyszínmegjelölő díszletekben bandukolnak a szereplők. Érdekes például, hogy a spanyol, a francia és az angol város - ahol a főhős több időt is tölt - ugyanúgy néz ki, csak más a "textúra". Elől egyszintes kávézó, mögötte a magasba emelkedő többszintes helyi újság szerkesztőség. Ez jellemző Párizsra és Londonra is, a figyelmes szemlélő számára az ilyen apróságok nagyszerű szórakozást rejtenek. A rengeteg információ között felbukkan például egy telefonfülke mögött Alfred Hitchcock is, de természetesen a legfontosabb, hogy sok jelenet, helyszín és beállítás Picasso rajzaiból került a filmbe.
A Picasso kalandjai kötelező darab, így nem véletlen, hogy a színház is felfigyelt a történetre: a színpadi változatot Horgas Ádám, Méhes László és Mikó Csaba készítette, és a Pesti Színházban több évig sikerrel is játszották a sztorit. A film tehát alapmű. Lemaradtaknak pótolandó.
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
|
|
|
Szerkesztői levél >>
| 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
| Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
| (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
| Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
| MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
| "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|