szerző: Tóth Tamara
|
Szerencsémre kiskoromban nem cipeltek erőszakkal operába, így később szabad akaratból fedezhettem fel a művészetnek ezt a sokoldalú, néha érthetetlen, de végtelenül lenyűgöző világát, és az annak hazai szentélyét. Így legutóbb Mozart Don Giovanni-jához volt szerencsém. Mivel az olcsó jegyek a kakasülőre szólnak, ezért a főbejárat helyett, az oldallépcsőn juthatunk be az Operába. Aztán gyalog fel a harmadikra, csodálkozás a vegyes emberáradaton. Nagyestélyis dámákból, és farmeres-pólós fiatal külföldiekből is bőven akad, ajánlatos inkább valahol középtávon eltalálni a dress code-ot. Az Opera alkalmazottai valószínűleg még a 19. századból maradtak az intézményben, ahogy a kényelmetlen székek és a szűkös helyek is. De ha jól választunk előadást, akkor az minden negatív részletért kárpótolni tud. Személyzet: 5 Fogadtatás: 6 Légkör: 9 - patinás Kínálat: 8 – az elmaradhatatlan pereccel Mosdó: 6 Összbenyomás: 8 Összesen: 60/42
|
szerző: Plecskó Edina
|
„A dal és zene díszes csarnoka” – így jellemezte a sajtó a Magyar Állami Operaházat az 1884-es megnyitóján, amely megfogalmazás mai szemmel is igen találónak bizonyul. A főként Ybl Miklós munkáját dicsérő építmény ugyanis a legszínvonalasabb építészeti és képzőművészeti alkotásokat foglalja magába, elég csak a carrarai márványból készült szobrokra, vagy a Than Mór és Lotz Károly alkotta és kitűnő módon a zene dicsőítését kihangsúlyozó belső falfestésekre gondolnunk. A körülmények tehát adottak ahhoz, hogy az Operaház a főváros egyik legreprezentatívabb szórakozóhelye lehessen, amely titulust a kiváló művészek tolmácsolásában felsorakoztatott zenei és táncos művek csak tovább erősítenek. S ahogyan az operák és balettelőadások is mindig világszínvonalon jelennek meg a színpadon, úgy kell azt a tényt is elismernünk, hogy a magyar közönség nem elég befogadó e művészeti ágat illetően: a háromemeletes patkó alakú nézőtér és a páholyok zöme ugyanis általában külföldi zeneszeretőkkel van tele. Személyzet: 6 Fogadtatás: 7 Légkör: 9 – igazán megkapó Kínálat: 7 Mosdó: 8 Összbenyomás: 7 – méltán veheti fel a versenyt a világ többi operaházával is Összesen: 60/44
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
|
|
|
Szerkesztői levél >>
| 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
| Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
| (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
| Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
| MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
| "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|