| | | | | Rózsa Sándor, az alföldi Robin Hood |  szerző: Balogh Eszter |
Hogy mi igaz ebből az egész Rózsa Sándor históriából… ezt döntse el, akinek van kedve ezen gondolkozni. Én csak azt mondom el, amit hallottam.
Márpedig van mit hallani: talán észre sem vesszük, hogy óvodás koruk óta rózsasándoros dalokat énekelünk, amikből kiderül többek között az, hogy ez a derék ember szereti a táncot, ellenben nem való katonának, mert „gyenge testyit feltöri a szilaj ló”. Ráadásul bocskorban jár aratni, mert a csizmáját otthon hagyta vasalni...
Krúdy Gyulát sem hagyta nyugodni ez a betyár-ügy, nem átallott egy teljes könyvet a kalandjainak szentelni. Tőle tudom, hogy zömök kis figura volt Sándor, kicsi kígyószemekkel, vaskos nyakkal és nagy bajusszal: ránézésre medvének hinnénk… ha nem az Alföldön cseperedett volna, ahová ritkán téved medve.
Mert hősünk Szegeden született – és ezt már hivatalos forrásból tudom! Hamar félárva lett, mert apját egy ló eltulajdonítása miatt felakasztották, ő pedig mit sem tanulva az esetből 23 éves korában egy tehénlopási afférnak köszönhetően került a szegedi börtön lakói közé. Neki azonban több babszem volt a fenekében, minthogy békésen tudjon üldögélni a cellájában: hamar megszökött, és élete további részében sem sikerült hosszabb időtartamra bebörtönözni, folyton kisiklott a rend őreinek kezei közül.
 Pedig nem volt ő rossz ember! Amit lopott, pökhendi gazdagoktól lopta, és önzetlenül osztotta szét a szegények között. Osztozkodáskor sosem hagyott magának többet, mint a cinkostársainak. 1845-ben még egy kérvényt is címzett a királynak, hogy ő most már szeretne megjavulni, most már nem akar betyár életet élni, és ne körözzék őt tovább. A rend szigorú őrei azonban fittyet hánytak a jószándékra, és még nagyobb erőkkel próbálták kézre keríteni. A ’48-as szabadságharc neki furamód békét hozott, ti. addig a körözése helyett mással voltak elfoglalva az erre hivatott emberek. Ő pedig - kalandvágyból, vagy hogy ezzel is szerezzen egy jópontot a királynál - még egy szabadcsapatot is verbuvált, akikkel részt vettek a csatákban, és akik rendezetlenségük miatt hamar szétoszlottak – de a szándék a lényeg ugyebár.
Alig csitult el a szabadságharc okozta felfordulás, újra terítékre került Rózsa Sándor elfogatásának kérdése. Ő megint bujdosásra kényszerült, szegény családoknál lelt menedéket. Tízezer pengő jutalmat ígértek a kézrekerítőnek, és végül egy Katona Pál nevű komája adta ki őt a pandúroknak. Kivégezni a nagy népszerűsége miatt nem lett volna bölcs dolog, ezért életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték, ahonnan azonban kilenc év múlva amnesztiával szabadult. A becsületes élet ezután, az előítéletek miatt, számára szinte lehetetlenné vált, ezért újra összegereblyézte a barátait, és visszatért ahhoz az életformához, ami egész élete alatt a részévé vált: postakocsik fosztogatásába, vonatrablásba kezdtek. Természetesen újra elfogták, újra bebörtönözték, újra megszökött, újra rabolt, újra elfogták, újra be… de ezzel már nem akarom fárasztani a nagyérdeműt, maradjunk annyiban, hogy kutyából nem lesz szalonna.
Azt már csak csendben jegyzem meg, és ezt tényleg ne terjesszék nagyon, nehogy folt essen a hírös Rózsa Sándor betyárbecsületén, hogy élete utolsó börtönében, Szamosújváron szabásra, majd később szánalmas egészségi állapota miatt harisnyakötésre kényszerítették… De inkább maradjon meg az elménkben Rózsa Sándor úgy, mint a szegények segítője, egy amolyan alföldi Robin Hood, aki nem akart semmi rosszat… Hogy? Megölt egy makói csendőrt…? Hát kérem ez benne van a pakliban.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
