| | | | | Teller Ede - "a hidrogénbomba atyja" |  szerző: Plecskó Edina |
A nukleáris fegyverek megteremtői az egyik legnagyobb hatalommal, az emberek élete feletti ítélkezés szerepkörével ruházták fel e harceszközök felhasználóit. Mindennek etikai vonzata természetesen nem hanyagolható el, de jelen cikk fókuszpontját most az e témakörben világhírnevet szerző Teller Ede gyakorlati intézkedései képzik.
Az 1908-ban született Teller már ötéves korában a számok szerelmese volt, a  Mintagimnáziumban eltöltött középiskolai évek osztálytársainál való sokkal nagyobb matematikusi tehetségét is bebizonyították. A Műegyetemen eltöltött évek alatt Neumann Jánossal, Wigner Jenővel és Szilárd Leóval is megismerkedett, majd ezek után – a Numerus clausus törvény miatt – Karlsruhe, München és Lipcse egyetemein képezte magát tovább. Ez utóbbi helyen a rá nagyon mély hatást gyakorló Heisenberg előadásait hallgatta. Az iskolai évek befejeztével és 1930-as fizikusi ledoktorálása után egy Bohr és Einstein vezette kutatócsoporthoz csatlakozhatott. 1935-ben Gamow meghívására az Egyesült Államokba érkezett, szoros együttműködésük eredményeként a Gamow-Teller tétel, illetve egy atommagfúzióról szóló közös dolgozat született meg.
Az 1939-ben erősödő német nukleáris program veszélyeit felfedezve Wignerrel és Szilárd Leóval egyetemben rávették Einsteint egy Rooseveltnek írandó figyelmeztető levél írására, 1941-ben Teller már az atombomba előállítására létrejött amerikai Manhattan-tervbe kapcsolódott be. A Los Alamos-i laboratóriumban Oppenheimer vezetésével megalkották az első atombombát,  1952-ben pedig az első sikeres hidrogénbomba kísérletet is elvégezték. Teller nagy energiával küzdött egy új termonukleáris kutatólaboratórium létrehozásáért, aminek eredményeképpen az amerikai Atomenergia Bizottság Észak-Kaliforniában megalapította a Lawrence Livermore Laboratóriumot, ennek tanácsadója, igazgatóhelyettese, majd igazgatója is lett. 1962-ben Kennedy elnöktől a kémia és fizika területén elért eredményei okán Fermi-díjat vehetett át. A nyolcvanas években ő kezdeményezte a csillagháború néven ismertté vált rakétaelhárító-rendszer kifejlesztését – a tudomány egyik „leginkább gondolattelibb államférfiának” nevezte őt Wigner Jenő. 1990-ben Magyarországra történt látogatásával egy évben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, 1994-ben pedig Göncz Árpádtól kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrendjét. Mindezek mellett a Magyarság Hírnevéért kitüntetéssel és 2001-ben, két évvel halála előtt Corvin lánccal is gazdagodhatott.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
