| | | Vámpírok bálja | szerző: Plecskó Edina |
Minden ízében megkapó vizualitás, innovatív színpadtechnika, magával ragadó dinamizmus és kiváló színész-énekesi tehetségek jellemzik a Vámpírok bálja című zenés produkciót, amely tavaly nyár óta gazdagítja a Magyar Színház repertoárját. A darab költségvetése több százmillió forintra rúg, ám ezért cserébe egy profi előadást láthatunk a színpadon.
A sokrétű színházi élmény elősegítését már az épület kialakításánál megcélozták az alkotók: piros és fekete kombinációban ragyogó csillárok, ékes gyertyatartók és vöröslő szőnyeg együttesével igyekeztek hatni a közönségre, amely vállalkozás igencsak jól sikerült. Az így létrejött előadás előtti hangulatfokozás korántsem más hiányosságok ellensúlyozása - egy látványos és nagy hozzáértéssel megalkotott mű teljességre törekvésének lehetünk szemtanúi A musical alapja, a Roman Polanski nevével fémjelzett hasonló című film, amely 1967-re datálódik. Harminc évvel ennek bemutatása után Bécsben volt a musicalváltozat premierje, amely hatalmas népszerűségre tett szert. A több országban színpadra vitt mű Magyarországon is méltán lett nagy siker.
A kiválóan megírt zene és szöveg mellett - melyek Jim Steinman és Michael Kunze nevéhez kötődnek – egyfajta abszurd humor adja a darab esszenciáját. A közönség azonban könnyen ráhangolódik erre a vonalra, s szinte vágyakozva tekint a helyzetekre, melyek újabb bizarr képeket szőhetnek. Így például a zsidó, vagy a meleg vámpírral kapcsolatos eseményekre, akik sorsán láthatjuk, hogy e lényeknek ugyanolyan emberi tulajdonságaik vannak, mint nekünk. A magyar szöveget az a Miklós Tibor jegyzi, aki száznál is több sikeres musical szerzőjeként és fordítóként már számtalanszor bizonyította tehetségét.
A karakterek színpadra vitele az egytől egyig kiváló jelmezeknek, de főként a színészek játékának köszönhetően válik teljessé. A fővámpír, von Krolock gróf személyében feltűnő Egyházi Géza kétségtelenül a darab egyik húzóereje. Olyan hitelesen formálja meg karakterét, hogy az ember tényleg azt hiszi, magát a vámpírcsalád vezérét látja. Kiváló hangja, nem mindennapi hangszíne és méltóságteljes megjelenése teszik őt az est főszereplőjévé. A mellette feltűnő színészek és táncosok szintúgy felejthetetlen alakításukkal vívják ki maguknak a nézők nagyrabecsülését.
A fejlett színpadtechnikának köszönhetően úgy érezhetjük, hogy a darab részesei vagyunk. Azt pedig, hogy „az élő halott nem fiktív lény”, saját bőrünkön is megtapasztalhatjuk, növelve bennünk a komplex élmény kialakulását. A monumentális ám mégis aprólékosan kidolgozott díszlet a már emített jelmezekkel együtt Kentaur tervezői készségét dicsérik.
A magyar stáb kitett magáért. Olyan művet alkottak meg a színészekkel karöltve, mely a nemzetközi színpadokon is megállná a helyét. Méltán jár nekik az állótaps a darab végén.
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
|
|
|
Szerkesztői levél >>
| 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
| Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
| (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
| Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
| MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
| "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|