szerző: Balogh Eszter
|
Kinek mi jut eszébe, ha azt mondom: rendszerváltás előtti hangulat? Nem akarok politizálni, szimpla kocsmákra gondolok. Jobban mondva presszókra - ha szépen akarom mondani.
Nekem kis mozaikos csempe, piros viaszkos vászon puffok, üveg kávéspohár, csipketerítő üveg hamutartóval, szot-üdülő szag. Pont mint a Bambi presszóban. Kockacukorillat van, kedves és visszafogott pincérlányok, és Oszfolk Ottóné is a tőle telhető legmodorosabb hangnemben, írásban adja tudtunkra, hogy hol a kutyánk helye, ha jóban akarunk maradni vele: az asztal alatt. És társasjátékozni sem szabad a teraszon (utóbbit nem értem). A számlát a kiszolgálás után ki kell egyenlíteni. Szokatlan, de végülis mindegy, ez egy ilyen hely. Nem olyan presszó, ahol kérdezget meg kötözködik az ember. A kávé nem habos, nem csiricsáré, nincs mellette olasz melléknév és csomagolt keksz. Egyszerűen kávé. Kész felüdülés. Nosztalgikus nyaralás hangulat, annak ellenére, hogy olyan évjárat vagyok, akibe még nem ivódott a bambi szintetikus málnaaromája. Személyzet: 8 (amennyi kell, semmi több) Fogadtatás: 8 (lásd fent) Légkör: 8 Kínálat: 9 Mosdó: 8 Összbenyomás, közérzet: 9 Összesen: 60/50
|
szerző: Kinga
|
Ha rendszerváltás túrát akarunk tenni Budapesten, akkor 3 helyet kell feltétlenül útba ejtenünk. Ezek a Szoborpark, a Terror háza és a Bambi (vetekszik a Marximmal, hacsak nem szorul miatta a negyedik helyre). Szóval betérni ide valóban felér egy időutazással. Egészen csendes, nyugis kis hely, az ember már-már nehezen hiszi el, hogy pár saroknyira Budapest forgalmas utcáiba botlik. Viszont ha egészen nyílt és őszinte akarok lenni azt kell mondjam, ide csakis a hangulat húzza az embereket, a többi ugyanis olyan nemesen egyszerű, hogy azt már szeretni kell. személyzet: 7 Fogadtatás: 6 Légkör: 7 Kínálat: ? - étlapot nem adtak Mosdó: 7 - a csempe valami rettenetesen bájos. Összbenyomás, közérzet: 9 Összesen: 60/36+?
|
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: Marxim
ESZKÖZÖK:
|
|
|
|
|
|
Szerkesztői levél >>
| 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
| Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
| (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
| Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
| MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
| "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|