| | | | | A tavasz és a hormonok ébredése |  szerző: Tóth Tamara |
Frank Wedekind német drámaíró műve a keletkezés időpontjában igazi siker- és botránydarab volt egyszerre. Ami nem is csoda, hiszen 1891-ben a tinik szexuális érdeklődése, saját ösztöneikkel való ismerkedésük nem volt mindennapos téma.
 A téma ma is aktuális, hiszen az álszent szülők és felnőttek még ma is sokszor megnehezítik a felnövekvő fiatalok életét, holott az egyetlen járható út a nyílt és őszinte beszélgetés. Jelenleg két budapesti színház is repertoárján tudhatja Wedekind darabját, a két, egymástól nagyon eltérő intézmény – Karinthy Színház és a Budapesti Operettszínház – különböző szemszögből közelíti meg a művet, még a címük sem ugyanaz. A Karinthy Színház megtartotta az eredeti címet, az Operettben azonban Tavaszébredés címen fut a zenés darab. Nem, ebben a műben szó sincs megismerkedő, szerelemre lobbanó majd kéz a kézben romantikázó párokról, a fiatalok felnőtté válásának kőkemény és akadályokkal teli világában csöppenünk. Az első szerelem itt nem édes, hanem prüdériával és szűklátókörűséggel mérgezett, a szexuális vágyak ébredése pedig nem izgalommal fűtött, hanem látszatmorál és érzéketlenség közepette bontakozik ki.
Wedekind szerint az ösztönök elfojtásával egyenes út vezet a brutalitáshoz, erőszakhoz és végül pedig a tragédiához. Érdekes, hogy állítja színpadra a darabot két teljesen más kaliberű színház. A Karinthyban mondhatni igen elvont a feldolgozás, amíg az Operett stúdiója a zenés műfaj könnyedségével enyhít a témán. A leplezetlen nyíltság azonban mindkét előadást áthatja. Melchior és Wendla brutális, minden érzelmet nélkülöző szexuális kapcsolata, őrület és öngyilkosság: mindezt nem is lehetne ál(szemérmesen) ábrázolni.
Történhet a sztori a 19. század végén, támadhatja a család, az iskola és a vallás álszent erkölcseit, de eltelhet több mint 100 év, és a helyzet gyakorlatilag változatlan. Ez elgondolkodásra késztethet mindenkit, minket is, akik többé-kevésbé túl vagyunk a felnőtté válás folyamatán, ugyanakkor végtelenül messze még az az idő, amikor a mi gyerekeink kerülhetnek hasonló helyzetbe. Ezért ne felejtsük el Frank Wedekind művét.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
