| | | A nagybetűs NŐ | szerző: Baranyi Ágnes | Mi nők, végtelen sokféleségünkben járkálunk a világban, magasak vagyunk és alacsonyak, ducik és vékonyak, rikító pinket és pasztellszíneket hordunk, tornacipőben járunk és tűsarkúval nyomorgatjuk a lábunkat, érdeklődünk a művészet és a matematika iránt, a munkáknak élünk, a családunknak, a férfiaknak, önmagunknak. A választások számtalan lehetősége ellenére mi az, ami mégis közös lehet bennünk? Mitől nő a nő?
A nő független. A Destiny's Child a modern nő képét énekli meg, aki szembeszállva az idejét múlt társadalmi determinizmussal és a "nőnek a konyhában a helye" szerű sztereotípiákkal, felhúzza a "nadrágot" és megteremti saját életfeltételeit, kiharcolja függetlenségét, és ha kell, beáll Charlie angyalának, hogy péppé verjen néhány rosszfiút, akik nem osztják a nézeteit. A nő tudja, mit akar.
A nő szexi. Minden porcikájából nőiességet sugároz, ura a testének, tudatában van személyes varázsának, és képes levenni a lábáról Roy Orbison-t megannyi férfitársával együtt, csupán azzal az apró erőfeszítést nem igénylő tevékenységével, hogy végigsétál az utcán. A nő elvarázsol.
A nő érzékeny. Hisz, ad, áldoz, törődik, figyel, bíztat, terhet bír, támogat, szeret... boldog akar lenni, a fellegekbe vágyik, minél magasabbra, és ha nem engedik, lezuhan. A nő törékeny.
A nő gyönyörű. Szeretni, tisztelni, csodálni kell, és mindezt szavakkal is a tudtára adni. Mel Gibson leckét vehet, mert ha valaki, akkor Brian Adams biztosan tudja, mi kell a nőnek! A nő érzéki.
A nő erős. Tisztában van a világban betöltött univerzális szerepével, anya, feleség, szerető, társ, egyszerre az erő és a gyengédség hordozója. Életet ad, harcol, sérül, elesik és felkel. Neneh Cherry klasszikusa felteszi a kérdést, milyen lenne a nők nélküli lét. A nő jobbá teszi a világot.
A vásárlási szenvedélyről, a hisztiről, és a többdimenziós gondolkodási módszerről majd egy következő cikkben...
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
|
|
|
Szerkesztői levél >>
| 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
| Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
| (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
| Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
| MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
| "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|