| | | | | Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum, avagy egy világutazó kincsei |  szerző: Baranyai Richárd |
Téma: Japán, közelebbről: Hopp Múzeum időszaki kiállítása, érzés: Öröm,
ok: Japánmánia.
 Párom fölkapom, elmegyünk kiállítást nézni. Jó program, érdekes téma. Bejutunk, ráadásul olcsón, mivel 26 év alatt ifjúsági jegyet kap az ember. Még boldogabb vagyok.
A kiállítás Hopp Ferenc személyes gyűjtéséből származó tárgyakat tartalmaz, tehát a múzeum alap gyűjteményének (kb. 8000 db) nagyjából 6-700 tárgyát foglalja magába, amelyeket elnézve megállapítható, hogy Hopp Ferencnek nagyon is jó szeme volt a Keleti műkincsekhez. A kiállítás kompozíciója egyszerű: végigköveti Hopp Ferenc utazásait a Közel-Keletről Indián és Kínán keresztül Japánig. A helyszín a Hopp villa, tehát ennél autentikusabb helyet keresve sem találhatnánk. Kezdjük hát a túrát.
Emeletre föl, első terembe be. Első jó pont, google maps-szel támogatott interaktív térkép, rajta Hopp Ferenc világutazásainak útvonalával, tök jó játék, de gyorsan megunjuk, irány tovább... Közel-Kelet: néhány kancsó, edény, szőnyeg, a kidolgozás gyönyörű, a mennyiség kevés, de sebaj, majd a  következő terem... India: Szobrok, ékszerek, kerámiák. A hangulat hasonló, mint az előbb, szép, sőt, gyönyörű, de... DE kevés és kis helyen, közben áthallatszik a kínai zene a szomszéd szobából... Kína: egy kisebb ház-belsőtér hangulat, kisplasztikák, gyönyörű faragványok. De megint jön a DE: KEVÉS, és kis helyre zsúfolva... Japán: Festmények, netsukék (apró csontfaragvány), fésűk és lakktárgyak. Elalélok a gyönyörtől, olyan szépek (az én szememnek mindenképp), és már nem is említem mi vele a problémám...
Összességében a kiállított tárgyak nagyon szépek, érdemes megnézni őket, de sajnos a kis hely és a kevés kiállítási tárgy nagy-nagy űrt hagyott bennem. Az első teremben megjelenő interaktivitás egy igen jó indulás, de sajnos hamvába holt, ugyanis a többi teremben már csak automatikusan pörgő képvetít ést láthatunk, ha egyáltalán... A tárgyak feliratai ott vannak ugyan a helyükön, de sok mindennek mondanám őket (kicsi/olvasható/beazonosítható) csupán informatívnak nem. Kedvenc feliratom: Kis dobozka... Köszönöm, látom, azt nem lehetne leírni mit tartottak benne? Nem? Nem baj, köszönöm, majd kitalálom, én mit tennék bele.
Vegyesek tehát az érzéseim, hálás vagyok és örülök, hogy láthattam ezeket a tárgyakat, mert készítőik hatalmas szakmai tudását is felmérhettem általuk, és őszintén szólva eltörpültem mellette. Viszont a kiállítás szervezettsége, és az, hogy mennyire nem képes önmagát eladni a tárlat, szomorúság nyomait hagyta bennem. Mikor érjük el azt, hogy valóban mesés kincseket láthatunk egy olyan környezetben, amely alkalmas arra, hogy alátámassza nagyságukat.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
